„A macsk�k pupill�ja mi�rt nem teljesen k�r alak�? Mi�rt hasznos a r�s alak� pupilla?” Sz�mos olyan �llatfaj van, amelynek a pupill�ja elt�r az embern�l megszokott k�r alak� form�t�l. F�gg�leges r�s alak� pupill�t figyelhet�nk meg egyebek k�z�tt a macskaf�l�kn�l, k�gy�kn�l, alig�torokn�l, krokodilokn�l, egyes c�pafajokn�l �s r�j�kn�l. V�zszintes r�s alak� is lehet a pupilla: ezt p�ld�ul kecsk�kn�l, lovakn�l, tap�rokn�l, sert�sekn�l figyelhetj�k meg. A horizont�lis (v�zszintes) r�s alak� pupilla el�nye, hogy el�seg�ti a perif�ri�s l�t�st. Mivel azokat a pat�sokat, melyek ilyen pupill�val rendelkeznek, sz�mos ragadoz� vad�ssza, igen fontos, hogy a vesz�lyt id�ben �szlelj�k. A f�gg�leges r�s alak� pupilla els�sorban a ragadoz�k saj�tja. Seg�ts�g�vel egyr�szt nagyon �les f�kusz�l�s �s a horizont�lis ir�ny� mozg�sok (p�ld�ul a zs�km�ny menek�l�se) fokozott �rz�kel�se val�s�that� meg. M�sr�szt, ami tal�n m�g fontosabb, hat�konyabban szab�lyozhat� a retin�ra (idegh�rtya) jut� f�ny mennyis�ge. Sok olyan ragadoz�nak van vertik�lis r�s alak� pupill�ja, amely �jszaka �s nappal is akt�v. Ezeknek az �llatoknak mind a s�t�ts�ghez, mind a vil�goss�ghoz alkalmazkodniuk kell. Retin�juk a f�ny�rz�kel� sejteket nagyon nagy s�r�s�gben tartalmazza, hogy �jszaka a legkisebb f�nyt is l�ss�k. A nappali er�s f�ny viszont �ppen ez�rt nehezen viselhet� sz�mukra. A r�s alak� pupilla sokkal kisebbre sz�k�thet�, mint a kerek, �gy kevesebb f�ny jut be rajta kereszt�l a retin�ra. M�g a sziv�rv�nyh�rty�t �sszeh�z�, a pupill�t sz�k�t� izom embern�l �s a kerek pupill�j� fajokn�l k�rk�r�sen halad a sziv�rv�nyh�rty�ban, a r�spupill�j� �llatokn�l a k�t oldalr�l (horizont�lis pupilla eset�n alulr�l �s fel�lr�l) �rkez� rostok a sziv�rv�nyh�rtya als� �s fels� (jobb �s bal) p�lus�n�l keresztez�dnek egym�ssal. �gy �sszeh�z�dva keskeny r�st hagynak szabadon, elernyedt �llapotban viszont szinte teljesen kerekk� v�lhat a pupilla.